HTML

Permakultúra közösség - Rókavár születése

Botladozások egy permakultúrás közösség kialakulása körül.

Friss topikok

Címkék

Én kis kertész leány leszek :)

2013.05.13. 11:37 Kardosszilvi

Na, belevágok a legnagyobb témába végre, a kert művelésébe. Kezdem az elején (azon túl, hogy már írtam, miket próbáltam előkészíteni a régi helyen. Ott nem tudom, mi a helyzet, azt kivéve, hogy egyszer márciusban visszamenve az ősszel összehordott gally-levél-szalma-egyebek halomból kikandikált pár szép hosszú hagymaszál, na azokat nem hagytam ott veszni, kiszedtem gyorsan. Itthon aztán elültettem a fóliasátor alá, és hamarosan szép újhagymáim voltak, jóval megelőzve a kicsiként elduggatottakat. Ez azért lehetett így, mert a vastag levél és egyéb halom melegen tartotta a hagymákat és sokkal hamarabb hajtásnak indult, mint a máshol, télire is földben maradtak - ezt láttam a kert más részében otthagyott hagymákon.)

Tehát, a kezdet. Először is, januárban belénk bújt a kertészkedés kisördöge, és már január első hetében beszabadultunk az OBIba, a kertészet részlegbe... Laci később megjegyezte, hogy ekkor lett először gyanús neki a kerthez fűződő viszonyom, lévén mániákusan vásárlás ellenes vagyok, és mindenre hamar azt mondom, nem kell, nem veszem meg. Ehhez képest a magoknál leragadtam egy fél órára, majd minden létező növényből betettem 1-2 csomaggal (kivéve a bab, borsó és kukorica, mert ezeket a paleo miatt nem esszük. Plusz babot eleve kaptam a volt szomszéd nénimtől, ami később mégis jól jött, de erről még fogok írni a növánytársításoknál.)

Végül, ezzel a pár csomaggal tértünk haza :)
























Elöl vannak a virágmagok, hátul a zöldségek. Felül két nagy csomaggal köles és fekete napraforgó van, ezeket a tyúkoknak és jövő télre az énekesmadaraknak szánom. 

Eközben a Permaforum.hu oldalon valaki felajánlott saját szedésű tájfajta és különleges magokat, teljesen ingyen, mert neki volt sok megmaradva. Még bélyegrevalót is hiába ajánlottam fel neki cserébe, már küldte is az általam kért magokat:

Paprika (korai)
Fekete paprika
Pusztaarany
Chili
Vörös kerti laboda
Koktél paradicsom
Muchamiel paradicsom
Szilva paradicsom
Orosz paradicsom
sarjadékhagyma
Ruccola
Tépő saláta
Sáfrány
Mangold (mindkettő)
Zsálya
Amaránt
Hokkaido tök
Téli saláta
Büdöske
Napraforgó
Díszmák
Lilaakác

Ezekből pár paradicsomot és paprikát, valamint a boltiból a saláta, retek, zeller, káposzta és padlizsán egy részét elvetettem. Nagy részét tojástartó papírtálcárkra tettem, amibe bolti palántaföldet tettem. A paprikát és paradicsomot viszont WC papír gurigákba. Lefedtem őket nájlonnal, hogy ne száradjanak ki és naponta picit meglocsoltam őket. Pár nap múlva már csírázni is kezdtek :)

























Napos helyre, ablak elé tettem őket, de sajnos így is felnyurgultak hamar :( Ráadásul a papírtálcába nagyon kevés föld fér, ezért hamar kiszárad. A papírguriga sokkal jobb volt, az tartotta a nedvességet és jobban nőttek benne a palánták. (Kivéve az első vetés két tájfajta paradicsom, mert azokat, mire észrevettem, elhordták a hangyák, akik megjelentek az ablakpárkány réseiben :( Újravetettem másikat és hangyátlanítottam, azok már szépen kikeltek és nőttek. Bár sajnos azok is elég nyurgák lettek végül...
A költözés során sajnos eléggé megviseltek lettek, így egy részük ebben ment tönkre :( Útközben ugyanis kirázódott a földjük elég sokszor. Ugyan vissza-vissza nyomogattam, de közben a gyökerek sérültek...


Mivel ősszel kaptam pár tő málnát, 1-2 facsemetét, és epreket is, amiket mindet elültettünk az első helyen, ezeket most nem túl vidáman kiástam és elhoztuk magunkkal. A málnának sajnos kb. csak a fele fogant meg, de a kis facsemeték megeredtek, sőt a meggyfán még virágok is voltak :)






















Az epret pedig kivágott PET palackokba ültettem, mert egyrészt nem tudtam volna a kertben nekik helyet hirtelen, másrészt így könnyen költöztethetőke maradnak, harmadrészt könnyebb őket védeni a kártevőktől (ha akarom, átrakom őket ide-oda és meg vannak mentve pl. a hangyáktól, csigáktól), negyedrészt függőleges kertnek szántam őket, azaz láncon vagy zsinóron egymás alatt függtek volna, de ez végül elmaradt (könnyebb így locsolni ugyanis).






















Jelenleg pedig így néznek ki:
(Illetve már vannak rajtuk kis, piruló szemek is, de a fotó még előtte készült.)
Először a fűben voltak letéve, mert itt a fű takarta őket is, meg a földjüket is, és azt szereti az eper. Amúgy is vízigényes, nem szabad hagyni kiszáradni. Viszont, mivel ez egy erdőlakó növényke, jót tesz neki, ha utánozzuk az eredeti lakhelyét, és nem tesszük ki a csupasz, száraz placcra a tűző fényre, mintha kaktusz lenne...
Itt láthatólag nagyon jól érezték magukat, de tegnap mégis kiraktam őket a tornác betonjára, mert sajna így könnyen elérhetőek voltak valaminek, ami megrágta a kicsi bogyókat. Remélem, most védve lesznek fenn a kövön tőlük. Mellettük van 1-1 cseráp levendula, mert elvileg az riasztja a hangyákat. Remélem, tényleg :)


Nagy örömömre a tavaly cserepekbe eldugdosott barack és nektarinmagok némelyike a tavasz közeledtével egyszer csak kihajtott:
Ezeket nem ültettem ki, maradtak cserépben, csak persze kinn, egy fa alatt, félárnyékban, mert itt sem maradunk sokáig és szeretném őket vinni magammal akkor majd. Így maradnak cserépben még szegények :( De jobban járnak, mintha elültetném őket, majd megint kiásom... A félárnyék nagyon fontos, minden féle csemeténél, mert természetes környezetben sosem éri őket telibe  a déli nap, hiszen nagy valózínűséggel a nagyobbak alatt hajtanak ki, és csak akkor éri őket majd a nap teljesen, ha már nagyobbacskák lettek. Ezért könnyen elpusztulnak, ha egyből kitesszük őket a tűző napnak. De minimum takarni kell körülöttük a talajt akkor, hogy semmiképp se legyen száraz, mert a picsi gyökerek nem tudnak a mélyből vízet felvenni még. Nagyobb, több éves fák jobban bírják a szárazságot emiatt, de a fiatalok nem.


Ehhez egy érdekes adalék: megfigyelések szerint a magról kelt fácskák kihajtás előtt egy vezérgyökeret növesztenek olyan mélységbe, ahol van víz. Ez lehet akár több méter is! És csak ezek után kezdenek hajtást növelni. Így ők sokkal bírják a szárazságot, hiszen fő gyökerük nincs elvágva az átültetés miatt. Ezért mindig sokkal erősebbek, életre valóbbak, ellenállóbbak, mint az ültetettek. Ezeket persze később oltani kell nemesebb fáról, mert a magról hajtottak általában nem hozzák ugyanazt a minőségű gyümölcsöt, mint amiről származnak. Szóval, hacsak tehetitek, mindig magot vessetek, mégha erre pár évvel többet is kell várni, és oltani kell, mert amilyen aszályos évek elé nézünk, mindenképpen megéri.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rokavar-permakulturaskozosseg.blog.hu/api/trackback/id/tr215295823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása